Kisvállalati adó

 

Kisvállalati adó

Mi a kisvállalati adó?

Kik választhatják a kisvállalati adót?

Mennyi a kisvállalati adó mértéke, mi a kisvállalati adó alapja?

Egy új törvényjavaslat értelmében2013-tól bizonyos cégek, gazdasági társulások egyszerűsített, kevesebb adminisztrációt igénylő módon adózhatnak majd. Az új adófajta neve kisvállalati adó. A kisvállalati adót választó cég előző év november végéig elért árbevétele nem haladhatja meg az 500 millió forintot, és több más feltételnek is eleget kell tennie. Az alábbiakban összefoglaljuk a kisvállalati adóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Ki választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást?

  • egyéni cég
  • közkereseti társaság
  • betéti társaság
  • korlátolt felelősségű társaság
  • szövetkezet és lakásszövetkezet
  • erdő birtokossági társulat, végrehajtó iroda
  • ügyvédi-, és közjegyző iroda
  • szabadalmi ügyvivő iroda
  • külföldi vállalkozó
  • belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy

Milyen cégek választhatják a kisvállalati adót?

  • A kisvállalati adó alá történő jelentkezést megelőző évben január első és november utolsó napja között az egyidejűleg foglalkoztatottak létszáma nem haladta meg a 25 főt
  • A cég árbevétele előző év novemberének végéig az 500 millió forintot nem haladta meg
  • Utolsó, beszámolóval lezárt üzleti évében a mérlegfőösszege az 500 millió forintot nem haladta meg
  • Az adóévet megelőző két naptári évben a vállalkozás adószámának jogerős felfüggesztésére nem került sor
  • A kisvállalati adó hatálya alá történő bejelentkezéskor az adózónak nem lehet 10 millió forintot meghaladó, jogerősen megállapított, végrehajtható adótartozása
  • A vállalkozás üzleti évének mérlegforduló napja december 31, vagyis a vállalkozás üzleti évének eleje és vége egybeesik a naptári év első és utolsó napjával

Hogyan lehet a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni?

  • A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni az e célra szolgáló nyomtatvány kitöltésével, elektronikus úton lehet
  • A bejelentkezés határideje az adóévet megelőző év decemberének 1-20. napja. Azaz ha valaki jövő évtől így szeretne adózni, annak ez év decemberében kell ezt a tényt az adóhatóság felé bejelentenie

Mikor szűnik meg a kisvállalati adózói státusz?

  • Ha az adóalanyt be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért, vagy nyugta-, számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt megbírságolják, a határozat jogerőssé válásának napjával
  • Ha az adózó adószámát felfüggesztik, a felfüggesztés jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával
  • Annak a naptári negyedévnek a végével, melynek utolsó napján az adóalany adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja a 10.000.000.- forintot
  • Ha a vállalkozás által foglalkoztatottak létszáma meghaladja az 50 főt, annak a hónapnak utolsó napjával, mikor ez a változás bekövetkezett
  • Ha a kisvállalati adó alá tartozó vállalkozás árbevétele átlépi az 500 millió forintot, a bevételi határ átlépésének hónapja előtti hónap utolsó napjával

Ha egy vállalkozás kisvállalati adózói alanyisága megszűnik, ezt a tényt – a megszűnés okának ismertetésével, és a megszűnés pontos napjának közlésével – a megszűnést követő 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. A kisvállalati adózásból történő kilépést/kizárást követően ez a fajtaadózás két évig nem választható újra.

Mennyi a kisvállalati adó mértéke?

  • Az adó mértéke 16%, alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása és az általa teljesített személyi jellegű kifizetések együttes összege

Mit jelent ez a gyakorlatban, hogyan számoljuk ki az adó alapját?

Az adózó pénzügyi vagyonának változása alatt az adózó pénzeszközeinek tárgyévi, és atárgyévet megelőző évi összegének különbözetét értjük. Azaz ha valaki 2013-ban fizetendő adóját a kisvállalati adó szerint határozza meg, akkor az adó alapja a 2012-2013 évek pénzügyi vagyona változásának összege, plusz a 2013-ban teljesített személyi jellegű kifizetések (a törvénytervezet értelmében személyi jellegű kifizetés jellemzően az alkalmazottaknak a cég által fizetett, járulékalapot képező jövedelme).

Az adó alapját korrigálni kell többek között az alábbiakkal:

  • Vállalkozás által kapott, vagy nyújtott kölcsön összege
  • Előleg beérkezése, vagy kifizetése
  • Tőkebevonás, tőkekivonás
  • Osztalék megszerzése, vagy fizetése
  • Kötvény, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapír eladása, beváltása

Példa a kisvállalati adó mértékének megállapítására:

Az adózó pénzügyi vagyonát az adózó beszámolójában szereplő pénzeszközök összege jelenti. Ez a befektetett pénzügyi eszközök, és a pénzeszközök együttes összege. A vállalkozás pénzügyi vagyona a tárgyévben 1.500.000 forint, az előző évben 2.200.000 forint volt, akkor a pénzeszközök változásának értéke –700.000 forint. A személyi jellegű kifizetések jellemzően a vállalkozás által alkalmazott személyek felé történő, járulékalapot képező kifizetés. Ha a vállalkozás havonta 150.000 forintot fizetett ki ezen a jogcímen, akkor évente 1.800.000 forintot. A kisvállalati adó alapja ezért1.800.000 – 700.000, azaz 1.100.000 forint. A fizetendő adó ennek 16% azaz 176.000 forint.

Kisvállalati adóválasztása esetén annak megfizetésével az adózó eleget tesz a

  • társasági adó
  • szociális hozzájárulási adó
  • szakképzési hozzájárulás
  • osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulás

bevallása és megfizetése kötelezettségének.

kisvállalati adót az adóévet követő év május 31-ig kell bevallani, és befizetni. Év közben adóelőleget kell fizetni, ennek mértéke havonta a cég által foglalkoztatottak részére történt, járulékalapot képező kifizetések összegének 19%-a. Az adóelőleget minden hónap 12. napjáig kell megfizetni.

A kisvállalati adóról szóló törvénytervezet itt olvasható.

További információk:

Tételes adó: 50 ezer forinttal mindent letudnak

Csongrád megye –

Megszavazta a parlament a kisvállalkozásokat érintő új adózási formákat, a tételes adóval például a vállalkozás havi 50 ezer forinttal kiválthatja összes fizetési kötelezettségét. Szakemberek azonban nem ajánlják mindenkinek az új lehetőséget.

Tételes adó: 50 ezer forinttal mindent letudnak

Csongrád megye – Megszavazta a parlament a kisvállalkozásokat érintő új adózási formákat, a tételes adóval például a vállalkozás havi 50 ezer forinttal kiválthatja összes fizetési kötelezettségét. Szakemberek azonban nem ajánlják mindenkinek az új lehetőséget.

Fekete Klára – 2012.10.04. 08:41

2013 januárjától két új, egyszerű adónem közül választhatnak a kisvállalkozások: az egyik a tételes adó, a másik a kisvállalati adó. A tételes adó érintheti a legtöbb egyéni vállalkozót.

Kik választhatják a tételes adót? Egyéni vállalkozóknak, egyéni cégeknek, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaságoknak találták ki a tételes adót, míg a kft.-k nem választhatják. A törvény bizonyos tevékenységi körök esetében is korlátot épített be, így nem ad lehetőséget a biztosítási ügynöknek és a brókernek.

Feltételek. Először be kell jelentkezni a NAV-hoz, a bejelentést követő hónap első napjától már kisadózónak minősül a vállalkozás. A tételes adózókat nem kötelezik a számviteli törvény szerinti könyvelésre, adminisztrációjuk kifejezetten egyszerű lesz. A kisadózó ár- és egyéb bevétele azonban nem lehet több mint évi 6 millió forint. Eddig a határig kell a havi 50 ezer forint tételes adót megfizetni, 6 millió forint felett már 40 százalék a kötelezettség. Ha pedig a NAV-nál a negyedév utolsó napján több mint 100 ezer forintra rúg a tartozása, kizárják a kisadózók közül.

50 ezer, 25 ezer. A kisadózó vállalkozás – mint már írtuk – havi 50 ezer forint, a mellékállású kisadózó 25 ezer forint tételes adót fizet. Iparűzési adó-kötelezettségét is „egyszerűsítetten” fizetheti meg, ez évi 50 ezer forint. A tételes adó kiváltja többek között a társasági adót, az szja-t, a járulékokat, az egészségügyi hozzájárulást. A főállású kisadózó biztosítottnak számít, munkanélküli ellátásra jogosult, az ellátások számításának alapja havi 81 ezer 300 forint. A mellékállású kisadózónak viszont nem lesz biztosítási jogosultsága.
A parlament által elfogadott végső változat szerint a kisadózók számláit a vevők elszámolhatják költségként. De hogy a fiktív számlázást korlátozzák, úgy döntöttek: ha a kisadózó ugyanazon adóalany számára évi 1 millió forintot meghaladó összegben állít ki számlát, akkor mind a kisadózót, mind pedig a számlát befogadó céget adatszolgáltatásra kötelezi a NAV.

Vélemények. – Különösen a szolgáltatóiparban tevékenykedő egyszemélyes vállalkozások – például fodrászok, kozmetikusok – számára lehet előnyös az új forma – mondta Molnár Lajosné, a VOSZ Csongrád megyei társelnöke –, ők 50 ezer forinttal mindent „elintéznek”. A hátrány a 81 ezer 300 forintos járulék- és nyugdíjalap, ami még a minimálbért sem éri el.

Martonosi István, a Kisosz megyei titkára szerint jónak tűnik a kisadózás, de a kereskedelemben, vendéglátásban nem lehet alkalmazni, hiszen a kereskedőnek meg kell vásárolnia az árut. Azoknak a vállalkozásoknak sem kedvez a lehetőség, amelyeknek magas az anyagköltsége. De egy festőnek már megéri, hiszen ő a megvásárolt anyag számláját a megrendelő nevére kéri. Martonosi is hozzátette: elsősorban a főállású egyéni vállalkozónak jó a kisadózás, a mellékállásúnak már nem biztos. Szerinte az is látszik, hogy az evát ki fogja szorítani az új adó, mert szinte ugyanakkora a megmaradó összeg.

Simon László, a Rókusi Könyvelőiroda vezetője így fogalmazott: – Mindenkinek ajánlom, akinek így azonos bevétel mellett kevesebb adót kellene fizetnie, akinek ez nem jelent ugyan kevesebb adót, de tervezhetőbb, és kevesebb papírral jár, valamint jövőbeni nyugdíja megállapításához elég neki havi 83 ezer 100 forint igazolt járulékalap.

Kisvállalati adó
A másik lehetőséget, a kisvállalati adót azok a vállalkozások választhatják, amelyeknek a létszáma az előző adóévben nem haladta meg a 25-öt, bevétele pedig az 500 millió forintot. Az adó mértéke 16 százalék.

Powered by Best Hosting Planet Tárhely és Információ tecnológiai Szolgáltató. Created by Best Hosting Planet.