Barter törvény magyarázat

 

A csere

378. § Ha a szerződő felek dolgok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében

 

 

8. A csere

378. § Ha a szerződő felek dolgok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében.

Sajátos adásvételi ügylet a csereszerződés, amelynek sajátossága, hogy az ellenszolgáltatást nem pénzben fizetik meg, hanem mindkét fél főkötelezettsége dolog szolgáltatás teljesítése. A szerződő felek tehát dolgok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, ebből következően mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása és vevő a másik féltől kapott szolgáltatás tekintetében. A cserére az adásvétel szabályait kell alkalmazni. A nemzetközi kereskedelemben elterjedt formája a barter, amely abban különbözik a cserétől, mint alapügylettől, hogy tárgya mindig kereskedelmi áru.

9. A távollevők között létrejött szerződések

Az új információs technológiák az elektronikus kereskedelem rohamos elterjedését eredményezték, melynek kétségtelen előnye a gyorsaság, valamint, hogy lényegesen csökkenthetők az áru árát növelő marketing, tranzakciós és egyéb (üzlethelyiség fenntartása, eladók foglalkoztatása) költségek és így a fogyasztók kedvezőbb áron vásárolhatják meg az adott terméket vagy szolgáltatást.

Alkalmazása az előnyök mellett veszélyeket is magában rejt, ugyanis fokozott a fogyasztók megtévesztésének, félrevezetésének veszélye . A fogyasztók szempontjából nagy kockázatot jelent, hogy a szerződéskötéskor a fogyasztó és az eladó földrajzilag egymástól távol van, így nincs lehetőség a szerződési feltételek alapos tanulmányozására, a termék vagy szolgáltatás megvizsgálására, és ebből következően olyan áru vagy szolgáltatás lesz a szerződés tárgya, melynek lényeges tulajdonságai a vásárló előtt egészen a teljesítésig rejtve maradnak. A másik nem elhanyagolható veszély, hogy a távközlő eszközök alkalmasak arra, hogy a fogyasztó adatainak (lakcím, e-mail cím, telefonszám stb.) megszerzésével agresszív módon elárasszák az eladási és reklámcélú ajánlatokkal, prospektusokkal a fogyasztókat, betolakodva és sértve ezzel a személyek magánszféráját. Mindezen veszélyek miatt nagyon fontos szempont a megfelelő fogyasztóvédelmi garanciák kialakítása.

A távollevők közötti szerződésekről (distance selling) szóló 97/7/EC szám ú irányelv tartalmára figyelemmel született meg a távollevők közötti szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Kormány rendeletet, amely 1999. március l-jén lépett hatályba.

9.1. A távollevők között kötött szerződések fogalma

A távollevők között kötöttnek tekintendő a szerződés, ha a felek személyes találkozása nélkül, kizárólag távközlési eszköz használata útján jön létre a fogyasztói szerződés.

Távközlő eszköznek minősülnek mindazok az eszközök, amelyek alkalmasak a felek távollétében szerződési nyilatkozatok megtételére, így például a címzett vagy címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtóban közzétett és megrendelőlappal is ellátott hirdetés, a katalógus, a telefon, az automata készülék, a rádió, a videotelefon, a videotext az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (fax) és a televízió.

9.2. Előzetes tájékoztatási kötelezettség

Tekintettel a gazdálkodó szervezet és a fogyasztó közötti személyes kontaktus hiányára, garanciális jelentőségű a fogyasztó megfelelő tájékoztatása. Az általános szerződési szabályoktól eltérve szigorúbbak az előzetes tájékoztatási kötelezettség szabályai. A gazdálkodó szervezet a szerződés megkötése előtt köteles a fogyasztót tájékoztatni:

  • a gazdálkodó szervezet nevéről, székhelyéről, nyilvántartásba vételi számáról, adószámáról, telefonszámáról,
  • a dolog, illetőleg szolgáltatás lényeges tulajdonságairól,
  • az ellenszolgáltatásról, ideértve a kapcsolódó terheket (adó, vám) és fizetési kötelezettséget is,
  • a szállítás költségeiről,
  • a fizetés módjáról, a teljesítés, szállítás egyéb feltételeiről,
  • az elállás jogáról,
  • a távközlő eszköz használatának díjáról, ha azt az alapdíjtói eltérően állapítják meg,
  • az ajánlati kötöttség idejéről,
  • folyamatos szolgáltatás esetén a szerződés legrövidebb időtartamáról.

A tájékoztatás módját tekintve a tájékoztatási kötelezettségnek közérthetően, pontosan, egyértelműen, az igénybe vett távközlési eszköznek megfelelő módon kell eleget tenni.

9.3. Írásbeli tájékoztatás

További garanciaként szolgál, hogy az előzetes tájékoztatást az eladónak a szerződés megkötése előtt kellő időben, de legkésőbb a szerződés megkötésekor írásban is meg kell ismételnie. Az írásbeli tájékoztatónak az előzetes tájékoztatóban közöltek mellett részletesen tartalmazni kell az elállási jog gyakorlásának feltételeit, módját és következményeit, a szavatosság, jótállás, kiegészítő szolgáltatások (alkatrészellátás, javítószolgálat) feltételeit, a fogyasztói kifogások érvényesítésére nyitva álló telephely, szervezeti egység címét, valamint a határozatlan időre szóló vagy 1 évnél hosszabb határozott idejű szerződések megszüntetésének lehetőségét.

9.4. A fogyasztó feltétlen elállási joga

A távollévők között kötött szerződések legfontosabb garanciális szabálya a fogyasztó feltétlen elállási jogának biztosítása. Ennek alapján a fogyasztó a szerződéskötéstől számított 8 munkanapon belül indokolás és kártérítési kötelezettség nélkül elállhat a szerződéstől. Ez az angol jogi nyelvben” cooling off’ periódusként elnevezett időtartam a fogyasztóvédelem egyik legjelentősebb kötelmi biztosítéka, amely mindenféle kompenzáció, illetőleg következmény nélkül lehetővé teszi, hogy a fogyasztó meggondolja magát.

9.5. A teljesítés

A létrejött szerződés alapján a gazdálkodó szervezet köteles az árut vagy szolgáltatást a vevő részére átadni. A rendelet a teljesítés idejének meghatározását illetően a diszpozitívitást követi, azzal, hogy a felek eltérő megállapodása hiányában a szerződést a fogyasztótól kapott írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül teljesíteni kell.

Ha a felek a szerződésben úgy állapodtak meg, a gazdálkodó szervezet teljesíthet ún. helyettesítő áruval vagy szolgáltatással. A helyettesítő áruval való teljesítésről, a költségek viseléséről az eladó egyértelműen és pontosan köteles a fogyasztót tájékoztatni.

9.6. A bizonyítási teher

A hatékonyabb fogyasztóvédelmet szolgálja a bizonyítási tehernek a gazdálkodó szervezetre való telepítése. A gazdálkodó szervezetet terheli annak bizonyítása, hogy a tájékoztatási kötelezettségeinek eleget tett, a határidőkre vonatkozó előírásokat betartotta, illetőleg beszerezte a fogyasztó hozzájárulását, hogy a szerződés kötéshez faxot vagy automata hívókészüléket használjon.

9. 7. Rendelés nélküli teljesítés (inercia szerződések)

Tekintettel arra, hogy terjedőben vannak az olyan áruküldések, amelynek során a gazdálkodó szervezetek rendelés nélkül küldenek árut (újságot, könyvet stb.), teljesítenek szolgáltatást a fogyasztónak. Ezek megakadályozására a jogszabály kimondja, hogy ha a gazdálkodó szervezet rendelés nélkül küld árut, teljesít szolgáltatást, semmiféle ellenszolgáltatást nem követelhet a fogyasztótól.

9.8. A fogyasztó hátrányára való eltérés tilalma

Az Uniós irányelvhez hasonlóan, a rendelet kimondja, hogy a rendeletben foglalt szabályok egyoldalúan kogensek, tehát azoktól csak a fogyasztó javára lehet eltérni . Nem lehet továbbá még a fogyasztó beleegyezése esetén sem a rendeletben foglalt szabályok érvényes ülését kizárni.

Powered by Best Hosting Planet Tárhely és Információ tecnológiai Szolgáltató. Created by Best Hosting Planet.