Barter a mezőgazdaságban

 

Barter sajátosságai a mezőgazdaságban

Barter lehetőségek sajátosságai a mezőgazdaságban  

 

Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés

Jogforrás: Ptk. 417-422. §

Mögöttesen az adásvételi és a vállalkozási szerződés szabályait kell alkalmazni.

Halasztott adásvétel:

Sajátosságok -fokozott szerepet játszanak a természeti tényezők; -teljesítési határidő rugalmasak; -túlkínálat, felvásárló monopol helyzete;

Fogalma:

(1): Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján a termelő meghatározott mennyiségű, maga termelte terményt, terméket vagy saját nevelésű, illetőleg hizlalású állatot köteles kikötött későbbi időpontban a megrendelő birtokába és tulajdonába (kezelésébe) adni, a megrendelő pedig köteles a terményt, terméket, illetőleg állatot átvenni és az ellenértéket megfizetni.

(2): A szerződés tárgya valamely terméknek meghatározott területen megtermelése, továbbá állat nevelése vagy hizlalása is lehet.

(3): Gazdálkodó szervezet a nem maga termelte termény, termék és a nem saját nevelésű, illetve hizlalású állat továbbadására is köthet mezőgazdasági termékértékesítési szerződést.

Alanyai:

termelő, megrendelő termelő: mezőgazdasági termékek üzletszerű megtermelésével foglalkozó személy (őstermelő, családi gazdálkodó, szövetkezet stb.) megrendelő: mezőgazdasági termékek feldolgozásával, továbbértékesítésével foglalkozó jogalanyok (pl. konzervgyárak, baromfi-feldolgozók stb.)

Tárgya:

– közvetlen: termelői tevékenység végzése, tulajdonátruházás

– közvetett: mezőgazdasági tömegtermékek, termék, termény és állat.

Létrehozatala:

A szerződés érvényesen csak írásban köthető. Az írásba foglalás elmulasztása esetében is érvényes a szerződés, ha bármelyik fél a szerződésből származó kötelezettségeit teljesítette.

Főkötelezettség:

halasztott tulajdon átruházás ellenérték megfizetése.

A szerződő felek a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésben kötelezettséget vállalhatnak arra, hogy a megrendelő a termelő – illetve a termelő a megrendelő – részére a teljesítést elősegítő szolgáltatást nyújt és ezzel kapcsolatban tájékoztatást ad, a másik fél pedig a szolgáltatást az adott útmutatásnak megfelelően igénybe veszi. A felek a mennyiséget meghatározhatják a mezőgazdasági termék sajátosságának megfelelő mértékegységben vagy meghatározott terület teljes termésében, illetőleg meghatározott állat teljes hozamában vagy ezek hányadában.

A minőséget, a minőség és a mennyiség megvizsgálásának módját, a minőségi és a mennyiségi kifogásolás rendjét meghatározhatják szabványra vagy más előírásra, mindkét fél által ismert szokványra vagy mintaszabályzatra utalással vagy szabatos leírással. Ha a vetőmagot vagy más szaporítóanyagot a megrendelő szolgáltatja, a termelő csak ezt használhatja fel. Nem használható fel azonban az a vetőmag, szaporítóanyag, amellyel kapcsolatban a termelő minőségi kifogással élt, és azt a megrendelő elfogadta, vagy a minőség meghatározására jogosult szerv a minőségi hibát megállapította.

A megrendelő által elszámolásra vagy előlegként adott szolgáltatások visszafizetését a termelő nem tagadhatja meg azon az alapon, hogy azok a termelés eredményéből nem fedezhetők. Az átvételi késedelem ideje alatt a szolgáltatás tárgyának természete miatt bekövetkező értékcsökkenés a késedelemért felelős fél terhére esik, kivéve, ha bizonyítja, hogy az értékcsökkenésért a másik fél felelős.

Ha a szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előreláthatóan akadályba ütközik, erről a felek kötelesek egymást értesíteni, kivéve ha az akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett. Az akadályértesítési kötelezettség elmulasztását a szerződésszegés elbírálása során figyelembe kell venni.

Határidők meghatározása

Határnap

Véghatáridő

Teljesítési időszak

Törvényi tolerancia a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés esetén.

Előszállítás: a termelő a teljesítési határnap, illetve határidő kezdete előtt is teljesíthet, köteles azonban a teljesítés megkezdéséről a megrendelőt az átvételhez szükséges felkészülési idő biztosításával előzetesen értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a termelő felelős.

A teljesítés mennyisége: a termelő jogosult a szerződésben kikötött mennyiségnél tíz százalékkal kevesebbet teljesíteni. (diszpozítiv)

A teljesítés helye: a termelő telephelye. Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés teljesítése Fuvarozó közben jöttével történő szállítás esetén a megrendelő köteles – a termelő érdekében – a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a termelőt haladéktalanul értesíteni.

Az előzőekben írt intézkedések elmulasztása esetén a megrendelő nem követelheti a termelőtől azoknak a károknak a megtérítését, illetőleg felel azokért a károkért, amelyek a fuvarozóval szemben érvényesíthetők lettek volna. Több évre kötött mezőgazdasági termékértékesítési szerződés.

A mezőgazdasági termékértékesítési szerződést több évre is meg lehet kötni: -ebben az esetben a felek az árban nem kötelesek megállapodni; -a felek arra is vállalkozhatnak, hogy a termelést, a feldolgozást vagy az értékesítést közös kockázatviselés mellett végzik; -a termelés, a feldolgozás vagy az értékesítés során elért nyereséget – a szerződésben megállapított arányban – megosztják.

Powered by Best Hosting Planet Tárhely és Információ tecnológiai Szolgáltató. Created by Best Hosting Planet.